A mulasztás a probléma szülőanyja.
A kötelességek elhanyagolása, amikor egy személy nem végez el egy feladatot, amit pedig meg kellene tennie, gyakran vezetnek olyan problémákhoz, amikor azt veszi észre az ember, hogy az elvégzendő feladat mennyisége sokszorosára nőtt az eredetihez képest. Ez olyan, mint amikor valaki eldob az erdőben egy égő cigarettát és nem tapossa el. Akkor még kis erőfeszítéssel megoldhatná a feladatot (mondjuk ne dobja el és akkor nincs ilyen feladata), de a mulasztása miatt leéghet az erdő, és csak nagyon-nagy erőfeszítésekkel lehet megoldani a tűz eloltását.
Az emberek a feladat elvégzésének kezdeti szakaszában gyakran az érdektelenség állapotában vannak. Ennek az egyik lehetséges oka az, hogy szeretnének a komfortzónájukon belül maradni. De mi is a komfortzóna?
A wikipédiában található megfogalmazása szerint „a komfortzóna azon viselkedésminták összessége, amelyek között az egyén szorongásmentesen tud mozogni, és anélkül tudja megválasztani cselekvéseit, hogy kockázatot vállalna.”
A változás mindig félelmetes, mindig fáj valamennyire, mert veszteséggel jár; és mindig igényel új készségeket, kompetenciákat, amelyeket vagy aktivizálnunk kell magunkban, mert eddig nem használtuk, vagy teljesen a nulláról kell megtanulnunk. Ilyen helyzetben jócskán a komfortzónánkon kívül botorkálunk és tapogatózunk. Ezért lehetséges, hogy az emberek a feladatok fogadása előtt még az érdektelenség szintjén állnak, és csak az esetleges haszon megértése után válnak annyira motiválttá, hogy cselekedjenek. A következő probléma, amikor már megvan a cél, és megszületett a döntés, a kitűzött cél mégsem valósult meg. Ezek az emberek csatlakoznak az „abbahagyók” táborához. Gondolkodjunk el egy kicsit azon, hogy mennyi mindent fogadtunk meg magunknak és másoknak az életben. A végigcsinálás képességének hiánya életünk minden területére káros hatást gyakorol. Rombolja a kapcsolatainkat, stresszt okoz, tönkreteszi az önbecsülésünket és a lelki békénket. Steve Levinson és Pete Greider örök érvényű mondása, hogy:
Nem az a probléma, hogy nem tudjuk, mit kéne csinálni, hanem az, hogy nem csináljuk meg!
A feladat, hogy meg kell tanulnunk az önmotivációnk felépítését és folyamatát. A mulasztásainkból generálódott problémák „motivációja” helyett válasszuk a cselekvésen alapuló célok kitűzését és megvalósítását.
